2007 december 4. | Szerző: Kamillosz |

 

Az én fejemet ugyan koppintás nem éri azért, mert bárkivel csókolódzom, ölelkezem nyilvánosság előtt. Ezt mindig is megtartottam a hálószobára, vagy a lakásba. Mindig is valahol visszataszítónak találtam, hogy a nyelvek játéka látszik, másról meg ne is beszéljünk, amit egy normális csók kiválthat valakiben, legalábbis, ha az emlékeim nem csalnak:). Szóval ha jövőre nem is egyedül töltöm a karácsonyt akkor sem fogok elcsöppenni az utcán.:)
Adonisz férfi??? Nem kell az nekem. Nekem bőven elég lenne, ha normális lenne, meg egy fokkal szebb, mint az ördög. Aki az Adoniszra utazik, az nem társat keres, hanem egy csillagot, akit mindenki irigyelhet tőle, vagy akit megnéznek mellette. Nem kell, az Adonisz belső takarhat egy rettentően csúnya belsőt, na meg idővel az Adonisz külső is megfakul, aztán randább lesz az ördögnél is. A külső mindig csak egy pillanatnyi dolog, ami idővel átalakul, na meg egy kevésbé szép külsőt, egy kedves, bájos kisugárzás nagyon megszépíthet.
Önvizsgálat: folyamatosan azt tartok. Agykontrollos vagyok, voltam, falom az ilyen témájú könyveket. Érdekel az emberek lelke, igaz csak azóta mióta az én lelkemben törés lett. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy semmi nem történik ok nélkül, és Isten tudja, hogy mit miért tesz. Nem vagyok teljesen boldogtalan, csak magányos, és párkapcsolatilag vagyok csak boldogtalan. Na most ezt jól megaszontam. Az élet temérdek apró örömet tud produkálni, amit tudni kell észrevenni. Mérhetetlen boldogságot tud okozni, hogy a fiam jól tanul, hogy dícsérik az iskolában, hogy a negyedéves értékelése majdnem mindenből kiváló, és csak ilyen tinglitangli tantárgyból kapott jól teljesítettet, mint a torna. Tudok örülni egy mosolynak, egy apró dícséretnek, vagy, hogy a múltkor csak úgy a kezembe nyomtak az utcán egy Tibi csoki kockát, szórólappal. Tudok örülni annak, ha a családommal lehetek, ha nyugalom, béke vesz körül. Észreveszem az élet jó oldalait is, sőt próbálom azt észrevenni. Mert abban is van pozitívum, hogy most karácsonykor társ nélkül vagyok. Senki nem fogja szóvá tenni, hogy elmegyek az éjféli misére például.:) Meg azt sem, hogy 24.-én délután még a pásztorjátékokon leszek a gyerekkel a templomban. Mert ennek az ünnepnek erről kellene szólnia, a vallásos részéről, nem az agyon hajszolt, költsük a pénzt ünnepről, mert manapság ez megy. Abban 100%-osan igazat adok Neked, hogy ha a karácsonyi szeretetömlengést egy évre széthúznánk, akkor tök jó világ lenne. Azonban nagyon is igaz az a dal, amikor azt éneklik, hogy ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég. Ez már sajna 25.-én észrevehető, és ahogy jön az újév, mintha nem is lett volna, pedig annak a lángnak egész évben égnie kellene a szívekben, és egymás iránt folyamatosan tanusítani kellene szeretetünket.

Köszönöm hozzászólásodat! Jó olvasni, hogy más hogy gondolkodik dolgokról!
Neked is szép napot!