Dagadt

2007 május 22. | Szerző: Kamillosz |

  Mondom Én, hogy valami nem stimmel Velem. Csak tudnám, hogy mi váltotta ki ezt a mélypontot… Lehet, hogy az a pasi, akivel találkoztam egy párszor?

Most nagyon kövérnek érzem Magam. Olyan mintha egy röfi lennék. Igaz soha nem voltam vékony, de ennyire a súlyom sem zavart. Vágósúly, na de eddig elfogadtam Magam így, és tudtam nevetni, vidámkodni. Akár a súlyommal is vicceltem. Most meg? Itt vagyok totál befordulva. Utálok tükörbe nézni… Falnám a csokit, hogy jobb kedvem legyen, de nem tehetem, mert attól meg hízok… El kéne kezdeni fogyózni… ha ledobnék 10 kg-t, ami még mindig kevés… mert vagy 30 kg-tól kellene megszabadulnom, hogy emberi formát öltsek, és ne valami tehén menjen az úton… De ha lefogynék 10 kg-t… akkor már lehet kicsit jobban érezném magam, ahogy bő rám a ruha, ahogy vékonyabb egy picit az arcom… na meg akkor annyi kg lennék, mint 1,5 évvel ezelőtt voltam. Akkor talán beindulna egy folyamat. Lehet, ha lefogynék, akkor a férfiak is észrevennék bennem a nőt. Nem csak a szép szememet látnák, meg esetleg a jó fej csajt, hanem a nőt is. A nőt, aki még él, akit még lehet szeretni, és aki fene tudja meddig de most még szeretni tud. Aztán idővel nehogy elnyomjam Magamban ezt az érzést, és már szeretni se tudjak, csak a fiam. 3 éve élek egyedül… Nehogy már jóképességű okos apukán kívül más férfit ne szánjon Nekem az ég… Nehogy már 28 évesen véget érjen számomra az élet, és onnantól csak a küzdés, az egyedül való minden napi harcok tegyék ki az életem… és egyetlen boldogságom legyen a gyerekem… Ezt nem akarom elhinni… így meg fogom fojtani a gyereket a szeretetemmel. Nem akarok rátelepedni a lelkére, egy pár év múlva el kell Őt engednem az első szárnypróbálgatásokra… aztán akkor mi lesz? ott leszek negyven valahány évesen egyedül… Ki a fene fog Velem szóbaállni, ha már harmincévesen sem teszik?

Lassan pszichológiai eset vagyok…

Na holnaptól nincs kaja… nem eszem semmit, de lehet, hogy a mai reggelim volt egy ideig az utolsó szilárd kaja a számba… és a diétát most kezdem…