Hétvége

2007 március 26. | Szerző: Kamillosz |

 Szombaton felvételi az iskolában. Megkínozták a gyerekeket, mert 1,5 órán keresztül mérték fel Őket… Remélem felveszik ebbe az iskolába. Erős suli nagyon, de legalább így tudni fogom, hogy ha 3-as a gyerek, akkor az 3-as, és ha 5-ös, akkor az valóban 5-ös. Nem szeretném sem azt, hogy a gyereket ámítsák jó jegyekkel, sem engem. Legyünk szépen tisztában azzal, hogy mit is tud, és az mit is jelent a mai “piacon”. Igazából nem értem azokat a szülőket, akiknek az a jó iskola, ahol nincs követelmény, és ahol a gyerek simán kitűnő lehet. Ezzel azt érik el szerintem csak, hogy a gyerek egy extra nagy pofont kap 14 évesen,- amikor is valahol kezdi az életet-, mikor visszavágják a jelentkezési lapját a hőn áhított iskolából. Természetesen apukának fogalma sincs arról, hogy a gyermek felvételizni volt, elvégre minek… ez az én dolgom, gondom, bajom, hogy hova járassam majd a gyereket. Na nem mintha én nem mondanám meg neki, de ha meg sem kérdezi, akkor minek járassam a szám feleslegesen? Bezzeg a többi apuka ott nyomult a folyosón… Én meg most is egyedül, mint mindig.

Hol van már az a hímnemű egyed, aki el tudna fogadni engem így gyerekestül mindenestül, és segítene felnevelni a fiam?:)