Múlt hétvégi randi

2008 február 9. | Szerző: |

 Hú, de felejtős randim volt múlt hétvégén. Eleve kissé idősnek találtam a bácsit, már fotó alapján is, de egy barátom annyira mondta, hogy ne rázzak már le mindenkit, valakivel találkozzak is, hogy végül ráálltam. Negyvenes pasi kinézett vagy 50-nek. Olyan érzésem volt, mintha az apukámmal róttam volna az utcát, mert hát jól menő vállalkozó, akinek nincsenek anyagi gondjai, de véletlenül sem ajánlotta fel, hogy üljünk már be valahova, ahol nem fagyunk szét, és nem ázunk szét, mert, hogy ugye, még az eső is esett. Nem baj, mi jártuk az utcákat. Na meg úgy tudtam, hogy nem dohányzik, erre úgy indított, hogy ugye, nem baj, ha rágyújt, mert most szüksége van rá, és csak hébe-hóba szokott dohányozni. Ehhez képest 10 percenként gyújtott újabb cigire. (még jó, hogy nem dohányzik… ha dohányozni folyamatosan a szájában lógott volna?:) ) Ja azt tudni kell, hogy nem igazán díjazom, ha valaki dohányzik, ugyanis utálom a cigifüstöt. Na mindegy, ezen még szemet hunytam volna. Na de a férfi csak mondta-mondta-mondta a magáét, miközben győzködött arról, hogy Ő milyen menő vállalkozó, na én meg ezt pont letojom, hogy kinek mennyi pénze van…. Amikor próbáltam volna másra terelni a szót, akkor természetesen azt mondta, hogy majd meghallgat engem is, de most a cégénél így-úgy amúgy, és Ő így-úgy amúgy csinálja a cégvezetést, és 51 emberrel dolgozik vagy 6 telephelyen összesen, és a központban… Én meg persze, mint egy hívő lélek, mindent elhittem neki. Na de most jön a slusz poén… Tömény 2 órás céges szöveg után egyszer csak előállt azzal, hogy Ő olyan baromi jól érzi magát, hogy úgy érzi én vagyok a nagy Ő számára, és feküdjek már le vele. 🙂 Én meg úgy éreztem, hogy akkor kellett tőle elköszönnöm, hogy haza mennem:))))))))). Persze mire hazaértem már törölte is az összes levelemet a társkereső oldalról, és már vadul másnak udvarolt.


Én meg megkönnyebbültem, hogy nem nekem kell kimondanom, hogy na apukám hagyjál békén.:)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. moncsi says:

    Szia,
    tetszenek a soraid. Igazából csak a 9-i bejegyzést olvastam el. Nemtom hány éves vagy, és hány gyerkőcöd van. Lassan 4 éve egyedül, két kicsimmel, bár most már 10 és 7 évesek. És volt sok randi, és volt “élettársasdi” az én otthonomban, persze..
    Most 37 vagyok.
    sztem az életben nem fogok hinni a házasságban a szerelemben, és csendben nézem ahogy fakulok, kopok és fonnyadok. Tulajdonképpen ha a női mivoltommal nem törődnék, akár boldog ember is lehetnék, de kezdek az egyedüllétbe beleőrülni.. A munkám is magányos dzsungelharc, a gyerekeimet meg nem szeretném a társaimmá kinevelni..
    Amúgy jófej, nyelvvizsgás, diplomás élmunkás vagyok.. és a kutyának se kellek.
    Netre már nem merészkedem ismerkedni. Nem akarok játszadozni, nem akarok névtelen senki lenni a katalógusból.
    Bocs, h a nyakadba öntöttem a nyomort, de mint már említettem állandóan tök egyedül vagyok…..


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!