Ma reggeli

2008 január 30. | Szerző: Kamillosz |

 Melóba jövet elgondolkodtam a hajléktalanokon. Minden nap megjárom a Ferenc körútat, ahol most ágybetéteken tengetik életüket egyes hajléktalan emberek. Karácsonykor volt egy csomó fenyőgallyuk, egy stokin mindez szépen, gusztusosan elhelyezve, és egy nagy papírlapon ráírva, hogy Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek! Az utca emberei aláírással. Majd újévkor ugyanígy Boldog új évet kívánnak, manapság pedig vendégkönyvük van, illetve Fedél nélkült árulnak ugyanezen emberek. Körülöttük nem az egymerő mocsok van, mint mondjuk Kőbánya-Kispesten, vagy egyéb metró aluljárókban, hanem “tisztaság”, az ágyuk összerakva stb, és nem is az a nagyon koszos emberek ülnek ott. Elgondolkodtató, hogy egyes emberek miért tudnak így megélni az utcán, és hogy süllyednek oda, ami egyes metróaluljárókban van. Az ilyeneknek sokkal szívesebben ad az ember, nem biztos, hogy az egészet italra költi, sőt! Általában normális ételt szoktam látni náluk, szendvicset, de volt olyan is, hogy csirkét ettek. Na és megvan bennük még valami a jobb napjaikból, mert nem csak kérnek, hanem valahol adnak is az embernek, ha mással nem, azzal a pár jó szóval, hogy boldog ünnepeket, és új évet kívánnak, és megköszönik a segítséget.